A mozgalom a brit „No Mow May” kampányból indult, és az elmúlt években Magyarországon is egyre népszerűbbé vált. Több önkormányzat – köztük idén több vidéki város is – csökkentette a kaszálások számát közterületein, részben az aszályos időjárás, részben az élővilág védelme miatt.

Miért kérik, hogy ne nyírjuk állandóan a füvet?

A természetvédők és ökológusok szerint a túl gyakori fűnyírás jelentősen csökkenti a rovarok életterét. A pitypang, a herefélék vagy a százszorszép fontos táplálékforrást jelentenek a méheknek, lepkéknek és más beporzóknak tavasszal. A „vágatlan” területeken több virág nyílik, így több rovar jelenik meg, ami hosszabb távon az egész ökoszisztémának kedvezhet. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a rovarállomány világszerte drasztikusan csökken. Ennek oka az élőhelyek eltűnése, a vegyszerek használata és a túlzottan „steril”, rövidre nyírt városi zöldfelületek terjedése.

Segít a vízmegtartásban is

Az idei tavaszi aszályos időszakban különösen előtérbe került a kérdés, hogy a magasabb növényzet jobban képes megőrizni a talaj nedvességét. A hosszabb fű árnyékolja a földfelszínt, így lassabban párolog el a víz, a talaj kevésbé forrósodik fel, és kisebb a kiszáradás veszélye. A klímaadaptív gyepgazdálkodás hívei szerint a túl rövidre vágott gyep sokkal sérülékenyebb a hőségben, ezért több öntözést igényel. Több magyar település már ezért is ritkítja a kaszálások számát azokon a területeken, ahol nem megoldott az öntözés.

Nőhet a kullancsveszély?

A kritikusok egyik leggyakoribb érve, hogy a magasabb fű kedvezhet a kullancsoknak. A szakirodalom szerint a kullancsok valóban kedvelik a dús növényzetet és a magasabb páratartalmú környezetet, ezért nemcsak erdőkben, hanem kertekben és városi zöldterületeken is megjelenhetnek. Ugyanakkor több szakértő hangsúlyozza: nem minden „vágatlan” kert jelent automatikusan kullancsinváziót.

A biológiai egyensúly kialakulása hosszabb folyamat, és a természetesebb kertekben megjelenhetnek olyan fajok is – például pókok vagy bizonyos madarak –, amelyek részben szabályozzák a kártevők számát. A közösségi vitákban ugyanakkor sokan arra figyelmeztetnek, hogy kisgyermekes családoknál vagy háziállatok mellett fokozott odafigyelés szükséges.

Nem mindenhol működik ugyanúgy Ökológusok szerint a „Vágatlan május” nem univerzális megoldás.

Egy intenzíven gondozott, angolgyep jellegű pázsitból például önmagában nem lesz egyik napról a másikra virágzó méhlegelő. A természetesebb élőhely kialakulása akár évekig is eltarthat, és a nem megfelelően kezelt területeken invazív vagy allergén növények is elszaporodhatnak. Abban azonban egyre szélesebb az egyetértés, hogy a teljesen lebetonozott vagy folyamatosan rövidre nyírt zöldfelületek hosszú távon nem segítik sem a városi klímát, sem az élővilág fennmaradását.

A szakemberek inkább kompromisszumos megoldást javasolnak: legyenek rendszeresen karbantartott részek a közlekedéshez és pihenéshez, miközben egyes területeket hagynak természetesebben fejlődni.

Fotó: pixabay