Október 6-án az 1848–49-es szabadságharc hőseire, az aradi vértanúkra és gróf Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezik az ország. A nap a magyar nemzet egyik legmegrendítőbb történelmi emléknapja.
1849. október 6-a a magyar történelem egyik legtragikusabb napja. Ezen a napon Aradon végezték ki a szabadságharc tizenhárom tábornokát és Lázár Vilmos ezredest, míg Pesten, a mai Batthyány-örökmécses helyén, gróf Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar kormány miniszterelnökét. A kivégzések a szabadságharc leverése utáni megtorlás legkegyetlenebb fejezetei voltak.
Az aradi vértanúk – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – a nemzeti függetlenségért, a szabadságért és a törvényes rendért áldozták életüket. Nevük ma is a hazaszeretet és a bátorság jelképe.
A nap emlékét 2001 óta nemzeti gyásznappá nyilvánították a 237/2001. (XII. 10.) kormányrendelet alapján. Ezen a napon országszerte megemlékezéseket tartanak: az iskolákban történelmi visszatekintésekkel, műsorokkal idézik fel a vértanúk emlékét, a közintézményeken félárbócra engedik a nemzeti lobogót, és gyertyák gyúlnak a hősök tiszteletére.
Október 6-a nem csupán a gyász, hanem az emlékezés és a tisztelet napja is — amikor a magyar nemzet közösen hajt fejet azok előtt, akik életüket adták a szabadságért.
Fotó: network.hu
