
Miközben az ország az utolsó simításokat végzi a karácsonyi menün és a fenyőfa díszítésén, december 24. nemcsak Jézus születésének vigíliája, hanem az emberiség első párjának ünnepe is. De vajon áldás vagy átok ezen a napon ünnepelni? Mit üzen a statisztika az Ádámok és Évák harcáról, és hogyan függ össze a névnap a karácsonyfán lévő gömbökkel?
A naptárban kevés olyan nap van, amely ennyire szimbolikus jelentőséggel bírna. December 24. a teremtés kezdete és a megváltás ígérete találkozása. Bár a figyelem nagy része az esti ajándékozásra irányul, az Ádámok és Évák ünneplése szerves része a magyar karácsonyi kultúrának.
Föld és Élet jelentése a nevekben
A két név elválaszthatatlan egymástól, eredetük a bibliai teremtéstörténetig nyúlik vissza, jelentésük pedig kiegészíti egymást.
Ádám: Héber eredetű név, melynek jelentése „ember”, de szoros összefüggésben áll a földet vagy vörös agyagot jelentő szóval is. Ez arra utal, hogy Isten a föld porából formálta az első férfit.
Éva: Szintén héber eredetű, jelentése „élet”, „életet adó” vagy „minden élők anyja”.
A két név együtt a létezés teljességét szimbolizálja: az anyagot és a lüktető életerőt.
Ha a számok mögé nézünk, érdekes trendeket láthatunk a két név népszerűségét illetően Magyarországon. Míg régen kéz a kézben jártak, mára szétvált az útjuk.
Az Éva név az 1950-es és 70-es évek között élte virágkorát. Bár az összlakosságban még mindig az 5. leggyakoribb női név több mint 150 ezer viselővel, az újszülöttek körében a 2000-es évek óta drasztikusan visszaszorult, ma már nincs a száz leggyakoribb babanév között.
A férfi oldalon más a helyzet. Az Ádám név a 80-as évektől kezdve robbant be igazán, és elképesztő stabilitást mutat. A 2000-es és 2010-es években is stabilan a top 20 legnépszerűbb fiúnév között szerepelt. Míg az Évák lassan kikopnak a bölcsődékből, addig Ádámokkal tele vannak az óvodák és iskolák ma is.
A december 24. dátumhoz kötött névnaposok sorsa gyakran a közös ajándék. Egy gyors közvélemény-kutatás az érintettek körében általában két tábort mutat.
Vannak, akik gyerekként sérelmezték, hogy a névnapjukat elnyeli a karácsony, és reggel csak egy gyors köszöntést kapnak, míg az igazi ajándékozás este, a Jézuska nevében történik. Mások viszont különlegesnek érzik magukat, hogy az egész világ velük együtt ünnepel, és a nevük összeforr a szeretet ünnepével.
Ha van Ádám vagy Éva a családban, figyeljünk rá, hogy a névnapot reggel vagy kora délután külön is megemlítsük, esetleg egy apró és külön csomagolású figyelmességgel.
Kevesen tudják, de a karácsonyfa díszítése szorosan összefügg az Ádám és Éva nappal. A középkorban ezen a napon a templomokban paradicsomjátékokat adtak elő, amelyek a bűnbeesés történetét mesélték el. Ennek központi kelléke volt a „tudás fája”, amelyet almákkal díszítettek.
Ez a szimbólum került be később az otthonokba. A fenyőfára akasztott piros alma, majd később az üveggömb az Édenkertet és a bűnbeesést jelképezi, míg a gyertyák fénye a megváltó érkezését. Tehát amikor ma feltesszük a piros gömböt a fára, valójában Ádámra és Évára is emlékezünk.
Híres magyar Ádámok és Évák
A két név történelmi súlyához méltóan rengeteg kiválóságot adtak a magyar kultúrának és sportnak.
Bár a való életben ritka a híres Ádám és Éva páros, Madách Imre Az ember tragédiája című művében örökre összefonódtak.
Híres Ádámok: Szalai Ádám válogatott labdarúgó, Bősze Ádám zenetörténész, Mányoki Ádám barokk festő.
Híres Évák: Ruttkai Éva színésznő, Janikovszky Éva író, Csepregi Éva énekesnő.
Boldog névnapot kívánunk minden Ádámnak és Évának!


