A miniszter rámutatott, hogy Magyarország továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát, mivel azok piacra engedése destabilizálná a hazai gazdálkodókat

A brüsszeli költségvetési tervezetet Magyarország elutasítja, mert az európai agrárium finanszírozására tett javaslat elfogadásával feladnák az európai agráriumot, átcsoportosítanák az európai gazdák pénzét Ukrajnába. Ez a tervezet ellehetetlenítené a magyar és uniós gazdák jövőjét - fogalmazott.

Emellett kiemelte, hogy a virtuális térben terjedő hamis információk különösen nehézséget jelentenek, korrigálásuk pedig rendkívül idő- és energiaigényes.

A hazai agrárium vészhelyzetei közé tartoznak a kora tavaszi fagy által okozott 80–100 százalékos gyümölcskár, a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza, a kiskérődzők pestise, lóherpesz, valamint az afrikai sertéspestis vírus megjelenése. A szőlők sem úszták meg – 14 borvidéken jelent meg a szőlő sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca.

Az aszály is komoly gondot jelent, ezért a kormány Aszályvédelmi Operatív Törzset állított fel, 4,7 milliárd forintos beruházással 990 ezer m³ víz tárazására alkalmas csatornarendszert hozott létre, és átvállalta a gazdák vízdíját 10 milliárd forint értékben. Összesen 1300 sikeres pályázaton keresztül 178 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre az öntözési infrastruktúra megújítására.

A miniszter szerint a 21. századi mezőgazdaság alapjai most épülnek, és nincs jobb válasz a kihívásokra, mint a fejlesztés. A gazdáknak tudatosan kell tervezniük: a Dunántúl és Észak-Magyarország felelős a hazai kukoricatermelésért, míg a Dél-Alföldön olyan vetésforgós rendszert kell alkalmazni, amely öntözésigényes kultúrák – például napraforgó – termesztését is lehetővé teszi. A kormány ehhez pénzügyi és szakmai támogatást kínál.

Forrás: Info Mosonmagyarovar.hu