A nyári napfordulóhoz legközelebb eső napként Iván napja nemcsak a név viselőinek ünnepe, hanem évezredes hagyományokat idéző jeles nap is a naptárban. Bár ma már elsősorban névnapi köszöntések és virágcsokrok jelzik a dátumot, egykor máglyák, énekszó és szertartások kísérték – sok helyen pedig ez ma is élő hagyomány.

Az Iván név a János név régi szláv formája, és már a középkori magyar nyelvben is jelen volt. Jelentése „Isten kegyelme” – nem véletlen tehát, hogy a keresztény hagyományokhoz is erősen kapcsolódik. A nap egyben Keresztelő Szent János tiszteletének ünnepe, aki a legendák szerint ekkor született, hat hónappal Jézus előtt.

Szent Iván éjszakájához ősi pogány eredetű szokások is kapcsolódnak: máglyák gyúltak a mezőkön, a fiatalok táncoltak, párok kézen fogva ugrottak át a lobogó lángokon. A tűz tisztító, védelmező erejében hittek, ahogy abban is, hogy az éjszaka különleges varázserővel bír. A nyárközép ünnepét a termékenység, szerelem és bőség jegyében tartották.

Ma már ezek az események főként folklórprogramok formájában élnek tovább, ám egyre több városban rendeznek újra Szent Iván-éji fesztiválokat, táncos összejöveteleket, családi esteket – felelevenítve a régmúlt hangulatát. Ünnepeljünk mi is Iván napján sokak számára a névnap ünneplése áll a középpontban. Egy kedves üzenet, egy személyes jókívánság vagy épp egy közös koccintás a nap fénypontja lehet.

Ha pedig valaki Ivánnak hívják – ma ő a figyelem középpontjában. Ne feledjük: ez a nap a fény ünnepe is. A leghosszabb nappal utáni időszak egy új ritmust hoz az évben – a természet fordul, de a nyár még előttünk áll.

Boldog névnapot kívánunk minden Ivánnak!

Fotó: pixabay