Figyelmeztetésük szerint, ha 2027 februárjára elfogy a magyar kukorica, feldolgozók állhatnak le, drágul a takarmány, a gazdák pedig elveszíthetik meghatározó vásárlóikat. Sürgős lépést várnak a döntéshozóktól.

– Az idei kukoricatermés az 1,5 millió tonnát sem éri el, miközben a 2026/27-es hazai kereslet közel 4,2 millió tonna – közölte az Agroinformmal Héjj Demeter, a Magyar Bioüzemanyag Szövetség (MBSZ) elnöke. Hozzátette: az előző évi készletekkel és a más uniós országokból, valamint Szerbiából reálisan beszerezhető 1–1,2 millió tonnával együtt is mintegy 1,5 millió tonnás további hiánnyal számolnak.

A hiány jelentős részét földrajzi és logisztikai okokból Ukrajnából lehet pótolni. Ugyanakkor jelenleg az onnét érkező kukorica áthaladhat az országon, ám a hazai vállalkozások nem vásárolhatják meg azt. Az iparági szereplők szerint ez jelentős versenyhátrányt okoz számukra az alapanyaghoz hozzáférő más európai feldolgozókkal szemben.

Őzse László, a Földes környékén szarvasmarha- és baromfitenyésztéssel foglalkozó Őzse Csoport vezetője, az állattartók oldaláról arra figyelmeztet: a drágább takarmány a magyar hús- és tejtermékek versenyképességét is rontja. Olyan importáruval kell versenyezniük, amelynek előállítói olcsóbban jutnak hozzá ugyanahhoz az alapanyaghoz. A különbség a bolti árakig érhet.

A biofinomítók kiesése tovább súlyosbítaná a helyzetet. Hiszen ezek az üzemek a gazdáktól vásárolt kukoricából fehérjében és rostban gazdag takarmány-alapanyagokat, valamint élelmiszeripari összetevőket állítanak elő. Termékeik mérséklik a drágább importfehérjéktől való függőséget is. Leállásukkal fontos hazai takarmányforrás tűnhetne el, amelyet részben drágább importtal kellene pótolni. Az ágazat szerint a két nagy kukoricafeldolgozó a közvetlen foglalkoztatáson túl több mint tízezer magyar munkahely fennmaradásához járul hozzá.

– A magas magyar kukoricaárak és energiaköltségek, illetve az ukrán importtilalom fenntartása 2027-re ellehetetleníthetik a gazdaságos termelést – jelezte Fehérvári Gábor, a Pannonia Bio gabonakereskedelmi vezetője. Hódos Ferenc stratégiai igazgató pedig arra figyelmeztet: a kiszámítható keresletet és magasabb hozzáadott értéket biztosító kapacitásokat könnyebb elveszíteni, mint újjáépíteni. Egy kiemelkedően rossz termésű év így tartós veszteséget okozna, hiszen a későbbi, jobb termésű években is hiányoznának ezek a hazai vásárlók. A leépülés következményeit évekig érzi majd a mezőgazdaság.

A dunaföldvári biofinomító vezetősége szerint kulcskérdés az aflatoxinnal szennyezett kukorica sorsa is. Iparági becslések szerint az idei termésből 300–400 ezer tonna lehet élelmiszeripari és takarmányozási felhasználásra alkalmatlan. A vállalat 2024–2025-ben közel 800 ezer tonna aflatoxinnal érintett kukoricát dolgozott fel, azt piacképes termékekké alakítva, az élelmiszer- és takarmánybiztonsági előírások szigorú betartása mellett. Az engedélyezett és ellenőrzött ipari feldolgozás biztosítja, hogy a szennyezett alapanyag és az abból keletkező, élelmiszer- vagy takarmányozási célra nem megfelelő termékek nyomon követhetően kívül maradjanak az élelmiszer- és takarmányláncon.

A vállalat esetleges leállásával megszűnne az aflatoxinnal szennyezett kukorica egyetlen jelentős volumenű, legális hazai felvevőpiaca. Ez nemcsak a gazdák értékesítési lehetőségeit szűkítené jelentősen, hanem az ellenőrzött feldolgozási kapacitás kiesésével növelhetné annak kockázatát is, hogy a szennyezett termény egy része utat talál az élelmiszer- vagy takarmányláncba.

A vezetők a hiányzó mennyiség szabályozott, ellenőrzött behozatalát sürgetik, ez azonban nem jelentene korlátlan piacnyitást. Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint ehhez közvetlen költségvetési támogatás sem kell: a hiányzó kukorica megvásárlásának lehetőségét kérik. A kizárólag közvetlen takarmányfelhasználókra szabott könnyítés nem oldaná meg az ország alapanyaghiányát. Ezért egy legalizáló intézkedésbe a biofinomítók bevonása is szükséges a teljes takarmányellátási lánc versenyképességének és minőségének megőrzése érdekében.

A felhívás központi üzenete a gazdáknak és a döntéshozóknak szól: az idei terméskiesésből ne legyen tartós feldolgozóipari leépülés.

A magyar kukoricatermelőket ma nem az ukrán import engedélyezése fenyegeti igazán, hanem az, ha a tiltás miatt elveszítik saját hazai vásárlóikat.

Héjj Demeter így fogalmazott: „Nem a magyar kukorica helyett akarunk importálni, hanem a hiányzó mennyiséget szeretnénk pótolni. Mert ha a rövid távú védelem miatt leállnak a hazai feldolgozók, a magyar gazdák hosszú távon a saját felvásárlóikat veszítik el.”

Indexkép: Shutterstock

Forrás: Agroinform.hu