Magyar Péter miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit. A kormány jelentős adócsökkentéseket, béremeléseket és a családtámogatási rendszer átalakítását jelentette be. 

A konkrét költségvetési tervezetet azonban még nem nyújtották be az Országgyűlésnek, így nehéz biztos következtetéseket levonni a bejelentett intézkedésekről.

Magyar Péter eddig szóban ismertette a terveket, a kiadások egyik legnagyobb fedezeteként az állami működés költségeinek csökkentését jelölte meg, aminek megítéléséhez részletes számításokra lenne szükség.

Amit biztosan tudunk a teljesség igénye nélkül:

A tervek szerint jövőre mintegy 2,5 millió munkavállaló fizethet kevesebb személyi jövedelemadót.

A minimálbér adókulcsa 9 százalékra csökken, ami havi 20 ezer forinttal növelheti az érintettek jövedelmét.

A családi pótlékot 2027-től egy lépésben megduplázzák, erre 300 milliárd forinttal többet fordítanak. Az édesanyák szja-mentességénél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, és a kedvezményt nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.

A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, és az alacsonyabb nyugdíjakat is növelik.

Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részlete is.

A közszférában több mint 600 ezer dolgozó bére emelkedhet, amire összesen 677 milliárd forintot különítenek el.

Az egészségügyi szakdolgozók fizetését 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét 17,8, a rendvédelmi alkalmazottakét pedig 15 százalékkal emelik.

Az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforrást kap.

Emellett átalakítják a lakástámogatásokat is: az Otthon Start helyét a Wekerle+ Program veszi át, amely új lakások esetében fix 3, használt ingatlanoknál pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt kínálna a 18–41 éveseknek.

Magyar Péter szerint a bejelentett intézkedések legfontosabb fedezetét az állami pazarlás visszaszorítása adja. A miniszterelnök úgy számol, hogy a NER működése évente mintegy 2000 milliárd forintjába került az országnak. (Ez minimum tűri a vitát, de ennek megítéléshez konkrét költségvetési tételekre lenne szükség.)

A kormányfő szerint ebből már idén 700 milliárd forintnyi kiadást lefaragtak, jövőre további 1500 milliárd forintos megtakarítást várnak a túlárazott közbeszerzések és más pazarló kiadások megszüntetésétől. Emellett az új vagyonadó évente mintegy 200 milliárd forint bevételt hozhat a költségvetésnek.

A miniszterelnök szerint a több mint 2100 milliárd forintnyi többletkiadás ellenére a költségvetési hiány a jelenlegi 8,3 százalékról 2027-ben 4,9 százalékra csökkenhet.

Az árrésstop kivezetése mellett több adót is módosít a kormány. A legalább évi 180 milliárd forintos árbevételű vállalatok társasági adója a jelenlegi 9 százalékról várhatóan 11 százalék körüli szintre emelkedik – itt sincs még konkrétum. A reklámadót 2027-től 0-ról 3,75 százalékra növelik, és átalakítják a kiskereskedelmi különadót is. A kormány emellett nagyobb hozzájárulást vár az energiacégektől, a bankoktól és a biztosítóktól is.

Magyar Péter szerint a társasági adó és az innovációs járulék módosítása 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetése pedig további 100 milliárd forint bevételt hozhat a 2027-es költségvetésnek. Változik a cégautók adózása is: a második autótól megszüntetik az adókedvezményt. Emellett emelkedik a dohánytermékek és az égetett szeszes italok jövedéki adója, valamint a bányajáradék mértéke is.

Egyelőre nem látszik, miből lesz 2200 milliárd forintos megtakarítás

A bejelentett intézkedések azonban egyelőre több kérdést vetnek fel, mint amennyire választ adnak. Molnár László, a GKI vezető kutatója az Indexnek hangsúlyozta, hogy a konkrét költségvetési tervezetet még nem nyújtották be az Országgyűlésnek, így jelenleg nem lehet pontosan megítélni a 2027-es terveket. A szakértő szerint különösen a több mint 2000 milliárd forintos megtakarítás részletei hiányoznak, miközben a kormány számos jelentős kiadásnövelést is bejelentett.

Molnár László szerint a bevételi oldalon viszonylag könnyebben azonosíthatók a konkrét adóemelések. Ide tartozik a dohánytermékek és más jövedéki termékek adójának növelése, a bányajáradék emelése, valamint az energiacégektől várt többletbefizetés. A bankok esetében ugyanakkor nem világos, hogy a kormány a különadó emelésére készül, vagy egyszerűen a pénzintézetek magasabb nyereségéből számít több adóbevételre.

A nagyvállalatok társasági adójának tervezett emelését a szakértő kevésbé tartja jelentős intézkedésnek. A legalább 180 milliárd forintos éves árbevételű cégek esetében a jelenlegi 9 százalékos kulcs körülbelül 11 százalékra emelkedhet. Molnár szerint azonban fontos különbséget tenni a névleges és a ténylegesen megfizetett adókulcs között. A vállalatok számos kedvezményt és leírási lehetőséget vehetnek igénybe, de egyelőre az sem ismert, hogy ezek szabályai hogyan változnak. Úgy véli, ilyen körülmények között akár 15 százalékra is emelhetnék a társasági adót. A mindössze 2 százalékpontos növelést inkább jelképes lépésnek tartja, amely azt a látszatot keltheti, hogy a legnagyobb vállalatoknak érdemben több adót kell fizetniük.

A költségvetés legnagyobb bizonytalanságát ugyanakkor a tervezett megtakarítások jelentik. Molnár László szerint jelenleg senki nem látja, pontosan milyen kiadásokból és milyen intézkedésekkel kívánja a kormány előteremteni a bejelentett 2200 milliárd forintot. Azt is nehéz megítélni, hogy a korábban megkötött szerződések és a már megkezdett beruházások mekkora mozgásteret hagynak a kabinetnek. Egyes koncessziós szerződések felülvizsgálata vagy beruházások elhalasztása ugyanis jogvitákat és további fizetési kötelezettségeket eredményezhet. Molnár László arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljes költségvetés nagyságához képest is soknak tűnik a tervezett kiadáscsökkentés. A kormány láthatóan erősen bízik abban, hogy az állami működés átalakításával jelentős forrásokat szabadíthat fel, ennek megalapozottsága azonban csak a részletes költségvetésből derülhet ki.

A bejelentett fejlesztési összegek nagyságát is érdemes a tényleges szükségletekhez mérni. A szakértő példaként a 100 milliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot említette. Számításai szerint egy kilométernyi út újraaszfaltozása körülbelül 300 millió forintba kerül, komolyabb munkálatokkal, például az útalap megerősítésével együtt pedig már az 500 millió forintot is elérheti. A bejelentett keret így nagyjából 200, kedvezőbb esetben 300 kilométernyi út megfelelő felújítására lehet elegendő. Magyarország mintegy 32 ezer kilométeres úthálózatának ez legfeljebb egy százaléka.

Az óvatosság biztosan hiányzik a 2027-es költségvetés tervezéséből

A költségvetés megítéléséhez a makrogazdasági előrejelzésekre is szükség lenne. Molnár szerint tudni kellene, hogy a kormány milyen béremelkedéssel, inflációval és nominális GDP-növekedéssel számol 2027-ben. A megtakarításokkal viszont az is probléma, hogy ugyanazt a kiadáscsökkentést nem lehet évről évre újra végrehajtani. Egy egyszer már megszüntetett költséget nem lehet még egyszer lefaragni. Molnár ezért azt is kérdésesnek tartja, hogy a 2028-as költségvetésben miből teremtenének elő további forrásokat. 

Különösen akkor, ha a kormány a későbbiekben is folytatni szeretné a hiány csökkentését, például az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése érdekében.

Úgy véli, megtörténhet, hogy ehhez idővel a nehezebben átalakítható, érzékenyebb kiadási tételekhez is hozzá kell majd nyúlni. Ilyen terület lehet például a rezsicsökkentés. A szakértő szerint a költségvetésnek minden évben valamilyen feltételezett gáz- és villamosenergia-árral kell számolnia. Ha azonban a tényleges energiaárak jelentősen meghaladják a tervezett szintet, a rezsicsökkentés fenntartása sokkal többe kerülhet az államnak.

Szélsőséges esetben önmagában ez a többletkiadás is felemésztheti a tervezett megtakarítások jelentős részét. Ez azért különösen fontos, mert a kormány a béremelések és a támogatások növelésének jelentős részét már január elsejétől végrehajtaná. Molnár szerint az ilyen intézkedéseket később nehéz visszavonni. 

Miközben tehát a kiadási oldalon számos összeg gyakorlatilag rögzítetté válik, a bevételek és a megtakarítások egy része továbbra is bizonytalan marad. A szakértő ezért túlzottan ambiciózusnak tartja a 2027-re kitűzött 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt is.

A nagyjából 7,5 százalékos kiinduló hiányhoz képest szerinte egy két százalékpontos csökkentés is elegendő lenne. Ez körülbelül 5,5 százalékos hiánycélt jelentene. Úgy véli, óvatosabb lenne eleve magasabb hiánnyal tervezni, és kedvezőbb gazdasági folyamatok esetén a vártnál jobb eredményt elérni. 

A 4,9 százalékos cél meghirdetésével viszont a kormány annak kockázatát vállalja, hogy egy ennél magasabb tényleges hiány már a vállalás elmaradásának számít. Így Molnár lászló szerint összességében éppen az óvatosság hiányzik a tervezésből.

A kiadások irányát ugyanakkor több területen helyesnek tartja. Kifejezetten üdvözölte azoknak a dolgozóknak a béremelését, akiknek a fizetése az elmúlt közel másfél évtizedben alig növekedett. A béremelésekkel kapcsolatban azonban további kérdéseket is felvetett.

Egyelőre nem világos, hogy a kormány által bejelentett százalékos emelések a bruttó fizetések növekedését jelentik-e, vagy már tartalmazzák az adócsökkentések miatt várható nettó keresetnövekedést is. Ez különösen a minimálbér személyi jövedelemadójának csökkentése és a mediánbérig terjedő adójóváírás miatt lényeges. Molnár László szerint a miniszterelnök bejelentéseiből nem mindig derült ki egyértelműen, melyikről van szó. Egyes intézkedéseknél úgy tűnt, mintha már az adókedvezmények hatását is beleszámították volna a béremelkedésbe, más esetekben viszont inkább önálló bruttó béremelésről lehetett szó.

Molnár László tehát több kiadási célt indokoltnak tart, de a finanszírozásukat egyelőre bizonytalannak látja. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy a kormány valóban képes lesz-e végrehajtani a több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást, miközben a beígért béremelések és támogatások tartósan növelik az állam kiadásait. Erre érdemi választ csak a tételes költségvetési tervezet adhat.

Fotó: Wikipédia

Forrás: Index