Egyre bizonytalanabb a magyar burgonyatermesztés jövője: miközben az üzletek polcain továbbra is folyamatosan elérhető a termék, a hazai gazdaságok egyre kisebb részt képesek biztosítani a belföldi ellátásból. A szélsőséges időjárás, a magas termelési költségek, az import árversenye és a feldolgozóipari háttér hiánya együttesen nehezíti az ágazat fennmaradását.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben még 46,7 ezer hektáron takarítottak be burgonyát Magyarországon, 2015-ben azonban már csak 18,7 ezer, 2025-ben pedig mindössze 7719 hektáron. Ez negyedszázad alatt több mint 83 százalékos visszaesést jelent. Az ágazati információk szerint 2026-ban a vetésterület már ötezer hektár körül alakult. A különböző statisztikai módszertanok miatt a vetés- és betakarított területek adatai nem minden esetben vethetők össze közvetlenül.

A termésmennyiség hasonló ütemben csökkent: míg 2000-ben több mint 860 ezer tonna burgonyát állítottak elő az országban, tavaly már csak mintegy 219 ezer tonnát.

Az importtal és az aszállyal is meg kell küzdeniA hazai termelők helyzetét tovább nehezíti az európai túltermelés. A Világgazdaság korábbi cikke szerint a 2025-ben és 2026 első felében tapasztalt kínálati többlet miatt a lengyel és nyugat-európai beszállítók olyan alacsony árakon kínálták burgonyájukat, amelyekkel több magyar gazdaság már nem tudott nyereségesen versenyezni.

A feldolgozóipari kapacitások hiánya szintén hátrányt jelent: a magyar termelők jelentős része a frisspiaci értékesítésre szorul, ahol az árak gyorsan változhatnak. Némi versenyelőnyt a korai burgonya jelenthet, különösen Csongrád-Csanád vármegyében, ahol tavaly 2186 hektáron, az országos betakarított terület több mint 28 százalékán termesztették a növényt.

Az idei szezonban azonban a tavaszi fagyok és a nyári aszály is komoly károkat okoztak. A burgonya különösen érzékeny a vízhiányra, amely nemcsak a termés mennyiségét, hanem a gumók méretét és minőségét is rontja.

A termelői tapasztalatok szerint egy hosszabb tenyészidejű, tárolásra szánt fajta esetében akár 400 milliméter öntözővízre is szükség lehetett a szezon során. Ez hektáronként mintegy négyezer köbmétert jelent, az öntözés költsége pedig elérhette az 500–800 ezer forintot.

Ráadásul egyes gazdaságokban már a betakarítás előtt is öntözni kellett. A rendkívül száraz, kemény talajban ugyanis a betakarítógépek nagyobb arányban sérthetik meg a burgonyát, így a vízpótlás a biztonságos felszedés feltételévé is vált – írja az Agroinform.hu.

Kilogrammonként 180 forintba is kerülhet az előállításA megkérdezett gazdaságok becslései alapján a burgonya közvetlen termesztési önköltsége idén kilogrammonként 100–130 forint fölé emelkedhetett. Ehhez hozzáadódik a betakarítás, a tárolás, a válogatás, a mosás, a csomagolás és a szállítás költsége.

A mosott, válogatott és csomagolt burgonya teljes önköltsége így egyes termelőknél akár kilogrammonként 180 forintot is elérhet. Ez nem országos átlag, hanem a magas öntözési és előkészítési költségekkel dolgozó gazdaságok kalkulációja.

A jövedelmezőséget a kereskedelmi láncok méretkövetelményei is rontják. A termelői tapasztalatok szerint 45 milliméteres alsó mérethatár esetén a termés 20–25 százaléka is kieshet az adott értékesítési csatornából, noha fogyasztásra alkalmas lenne. A határ 40 milliméterre csökkentésével a kieső mennyiség bizonyos esetekben akár 10 százalék körülire mérséklődhetne.

Ez az idei aszályos szezonban különösen fontos kérdés, hiszen a vízhiány miatt több termőterületen kisebb gumók fejlődtek. Hasonló problémák Nyugat-Európában is jelentkeztek, a magyar termelők ezért a kereskedelmi követelmények rugalmasabb alkalmazását sürgetik.

A termelői árak zuhantak, a bolti árak alig csökkentek

A gazdálkodók szerint kedvezőbb piaci körülmények között a mosott, csomagolt burgonya kilogrammonkénti 220–240 forintos átadási ára még elfogadható nyereséget biztosíthat. A kereskedelmi akciók során azonban a beszállítói ár 200 forint alá, esetenként 185 forint körüli szintre eshet, ami már felemésztheti a termelők hasznát.

A Világgazdaság korábbi adatai szerint 2023 és 2025 között a hazai burgonya éves átlagos felvásárlási ára kilogrammonként 218 forintról 139 forintra csökkent, miközben a fogyasztói ár mindössze 421 forintról 386 forintra mérséklődött. A különbség ugyan nem tekinthető automatikusan kereskedelmi nyereségnek, hiszen a feldolgozásnak, szállításnak és értékesítésnek is vannak költségei, az adatok mégis jól mutatják, hogy az áresés terhei eltérően oszlanak meg az ellátási lánc szereplői között.

A termelők számára mindezt súlyosbítja, hogy a vetőburgonyát, a talaj-előkészítést, a növényvédelmet és az öntözést már jóval az értékesítés előtt finanszírozniuk kell. Az időjárási, termelési és piaci kockázatok jelentős részét így maguk viselik, miközben a kiszámítható, megfelelő áron történő értékesítés egyre nagyobb kihívást jelent.

Forrás: Magyar Nemzet