A „Nyomás alatt – Szorongásaink a valós és a virtuális térben” című rendezvényen Bodolay-Papp Zsófia, az NMHH kutatási szakértője rámutatott: a közösségi médián keresztül kialakuló érzés, hogy mások „sokkal jobban élnek”, folyamatos összehasonlításhoz, bizonytalansághoz és szorongáshoz vezet.

Hozzátette: sokan azért fordulnak MI-algoritmusokhoz – például ChatGPT-szerű chatbotokhoz –, mert ezek „24 órás elérhetőséget” biztosítanak, és egyeseknél már felváltják a hagyományos pszichoterápiát is.

Brlázs Ágnes, szintén az NMHH részéről, kiemelte, hogy a nők és lányok körében nagyobb az online szorongás előfordulása, különösen azoknál, akik fiatalon sok időt töltenek közösségi oldalakon. Ráadásul az alacsony digitális készségekkel rendelkező felhasználók körében gyakoribb az online zaklatás, ami tovább növeli a pszichés terhelést. 

Az addiktológiai vonalat sem hagyták figyelmen kívül: Ferenczi Borbála szerint körülbelül 400 000 gyermek nő fel olyan családban, ahol legalább egy szülő szenvedélybeteg, ami kiszámíthatatlansághoz, bizalmatlansághoz és érzelmi elszigeteltséghez vezet. A konferencián elhangzott aggodalom szerint sok érintett csak akkor kér segítséget, amikor már súlyos a helyzet.

Az esemény szervezői remélik, hogy a tudományos-alapú előadások és a párbeszédek segítenek jobban megérteni, milyen kockázatokkal és lehetőségekkel jár az MI alkalmazása lelki támogatásra. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója szerint a digitális és valós térben megjelenő szorongás kezelése érdekében az adatvezérelt kutatás és szakértői bevonás kulcsfontosságú.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)