Az alkalom része annak a felelősségteljes közösségi és kulturális vállalásnak, hogy a magyar nyelvet és annak értékeit előtérbe helyezze.

Az ünnep eredete 1844. november 13.-ára vezethető vissza, amikor – az akkori országgyűlési döntés értelmében – a magyar nyelv hivatalos államnyelvvé vált Magyarországon. 2011 óta ezen a napon emlékezünk a magyar nyelv napjára, amely egyszerre ünnep és tudatosítás is: felhívás a nyelv ápolására, kultúrára és közösségformálásra. Az ünnepség helyszíne a pompás díszterem volt, helyet adva a díjátadásoknak, kulturális műsornak és beszédeknek.

Megjelentek a nyelv- és közoktatásban, kutatásban, művelődésben aktív személyek, illetve olyan közösségek, amelyek a magyar nyelvért, annak gazdagságáért tesznek. Ők az Anyanyelvápolók Szövetsége

A program részét képezték a zenés, táncos elemek is: népzene, tánc és irodalmi részletek egyaránt.

Turi Attila Fotó: Anyanyelvápolók Szövetsége

Az Anyanyelvápolók Szövetségének megfogalmazása szerint a magyar nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem identitásunk, közös kulturális örökségünk egyik alapja. Az esemény ráirányítja a figyelmet arra, hogy a nyelv ápolása – a helyes használat, a tudatos gondolkodás, az irodalmi hagyomány –, mindannyiunk felelőssége.

Az ünnepség lehetőséget teremt arra, hogy a diákok, tanárok, nyelvművelők és művelődés iránt érdeklődők találkozzanak, elismerjék egymás munkáját és erőt gyűjtsenek a további tevékenységekhez.

Az esemény üzenete: ne vegyük késznek a nyelvet — mindennap újra kell gondolni, alkalmazni, továbbadni. A nyelv használata, formálása és fejlesztése nem csak múlt- és jelen-ügy, hanem jövő-vállalás is. Az esemény résztvevői számára így egyszerre ünnep és feladat: mi magunk vagyunk a nyelv hordozói és alakítói.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia