
József Attila költészetének egy kevésbé hangsúlyozott szeletével ismerkedhettek meg az érdeklődők a Költők gondolatainak fonalán című előadássorozat legutóbbi alkalmán. Veress Zsuzsanna, a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának tanára ezúttal a költő úgynevezett kommunista verseit állította a középpontba.
Az előadás aktualitását az is adta, hogy a kommunizmushoz kapcsolódó fogalmak napjaink közéleti diskurzusaiban gyakran politikai minősítésként, olykor szitokszóként jelennek meg. Veress Zsuzsanna arra vállalkozott, hogy történelmi és irodalmi összefüggéseiben vizsgálja meg, mit jelentett József Attila számára a kommunista eszme, és hogyan jelent meg mindez költészetében.
József Attila nem csupán érdeklődött a marxista gondolatok iránt, hanem egy időben az illegális kommunista pártnak is tagja volt. Kapcsolata azonban nem maradt felhőtlen: önálló gondolkodása, kérdései és kritikus hozzáállása miatt később kizárták a pártból. Veress Zsuzsanna szerint különösen érdekes ellentmondás, hogy miközben a költő kommunista eszméket is megfogalmazó verseit később politikai célokra használták fel, saját viszonya a mozgalomhoz korántsem volt egyértelmű.
Az előadásban két jelentős alkotás, A város peremén és az Elégia került előtérbe. A tanárnő kiemelte, hogy ezek a művek rendkívül magas művészi színvonalon, mély gondolatisággal fogalmazzák meg a társadalomról és a munkásság helyzetéről alkotott költői látásmódot. Mint fogalmazott, ezek a versek a magyar irodalom legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai tartalmat hordoznak.
Veress Zsuzsanna hangsúlyozta: József Attila költészetét nem lehet egyetlen témára vagy műfajra szűkíteni. A közismert szerelmes versek mellett istenes, társadalmi, lélektani és filozófiai alkotásokat is írt. Költészete rendkívül sokszínű, és éppen ez a gazdagság teszi életművét a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen értékévé.


