Egyetlen adótétel mintegy 26 milliárd forintos többletterhet jelentett az Erstének: az extraprofitadó az előző év azonos időszakához képest 222 százalékkal, 37,6 milliárd forintra emelkedett. Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója ezzel érzékeltette a bank kilenchavi eredményeit bemutató sajtótájékoztatón, miért nem hoz nagyobb nyereséget a növekvő üzleti teljesítmény.

A bankadó 8, a tranzakciós illeték 3 százalékkal nőtt, és Jelasity Radován beszámolója szerint a kamatstop miatt további, egyszeri 13-14 milliárd forintos veszteséget is elszámoltak. Az adózott eredmény így 112,8 milliárdról 84,5 milliárd forintra csökkent, miközben az alaptevékenység teljesítménye javult.

Több hitel, kisebb nyereség

A működési bevételek 6,5 százalékkal, 299,9 milliárd forintra emelkedtek, ezen belül a nettó kamatbevételek 12,7, a díj- és jutalékbevételek 4,3 százalékkal nőttek. Bár a működési kiadások ennél gyorsabban, 8,9 százalékkal bővültek, a bevételnövekedés forintban meghaladta a költségek emelkedését. A működési eredmény ezért 5,2 százalékkal, 196,5 milliárd forintra javult.

A bemutatott adatok szerint az első kilenc hónap új finanszírozásának összege 55 százalékkal, 776 milliárd forintra nőtt, az ügyfélhitelek és a kötvények állománya pedig 21 százalékkal, 3140 milliárd forintra emelkedett. A lakossági és mikrovállalkozói új kihelyezések együtt 60, a vállalatiak 47 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A vállalati hitelezés is bővült: a kis- és középvállalkozások új finanszírozása 8, a kereskedelmi célú ingatlanoké 14 százalékkal. A nagyvállalatok és önkormányzatok közös kategóriájában 191 százalékos ugrást mértek. Jelasity Radován szerint ezt döntően a nagyvállalatok hajtották, részben korábban rendelkezésükre bocsátott hitelkeretek lehívásával.

A roham után visszaesés jöhet

A lakossági növekedés fő motorját a jelzáloghitelek jelentették – mondta Harmati László, az Erste lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Az új folyósítás 105 százalékkal emelkedett, közel négyötödét támogatott konstrukciók adták. A személyi kölcsönök folyósítása 40 százalékkal nőtt; ezt az élénk fogyasztás, a gyorsabb digitális ügyintézés, a csökkenő kamatok és a korábbi hitelek kiváltása egyaránt segítette.

A roham ugyanakkor a jövő évi keresletet is apaszthatja. Harmati László szerint az Otthon Start kivezetésének bejelentése után a szokásos heti szint több mint kétszeresére emelkedett a bankhoz befogadott igénylések mennyisége. Ez a későbbi kereslet rovására növeli a mostani forgalmat. Harmati László szerint ráadásul a kínálat nem tudta követni a keresleti ugrást: a lakásdrágulás felemésztette a támogatott hitel előnyének egy részét, így sok jogosult sem talál megfizethető ingatlant.

A bank ezért az idei mintegy 3000 milliárd forintos országos jelzáloghitel-folyósítás után jövőre hozzávetőleg 2000-2200 milliárd forinttal számol.

Harmati László hangsúlyozta: a visszaesés mértéke attól is függ, mennyi idei igénylés folyósítása húzódik át 2027-re. Ugyanakkor ezt nem visszaesést, hanem egy túlfűtött piac normalizálódásaként aposztrofálták a bank vezetői.

Más termékeknél további bővülést várnak. Harmati László a lakástakarékok új konstrukcióját kifejezetten kedvezően értékelte: költségvetésileg fenntarthatónak és a hosszabb távú megtakarítást ösztönzőnek nevezte. Hatására az országos új szerződésszám az idei körülbelül 60 ezerről jövőre 96 ezerre emelkedhet. A személyi kölcsönök országos folyósításában 13 százalékos növekedést várnak. Az Erste Csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon szeptember végére 20 százalékkal, 8514 milliárd forintra bővült.

A lakossági ügyfélvagyon 31 százalékát tartós befektetési számlán tartják, az ügyfelek körében 35 százalék rendelkezik ilyen számlával.

A növekedés minősége is számít

Zsiga Krisztina kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettes szerint a gyors hitelezési növekedés javuló portfólióminőséggel párosult. A problémás, nem teljesítő hitelek aránya egy év alatt 1,7-ről 1,4 százalékra csökkent, ami az Erste régiós leánybankjai között a legalacsonyabb érték.

A csalások viszont egyre több feladatot adnak.

Az első kilenc hónapban több mint 71 ezer próbálkozást regisztráltak, összesen 11 milliárd forint értékben; ebből 9,1 milliárdot sikerült megmenteni.

Zsiga Krisztina szerint a magasabb esetszámhoz a hatékonyabb felismerés is hozzájárult. Új módszerként említette, hogy a csalók alkalmazást telepíttetnek a telefonra, majd a bankkártya hozzáérintésére veszik rá az ügyfelet: így a kártya nála maradhat, miközben máshol visszaélnek vele. A cégeket is egyre gyakrabban célozzák.

Mikor változik a rendszer?

A különadókról és a kormányzati egyeztetésekről szóló kérdésre Jelasity Radován kijelentette:

„Továbbra is várunk a rendszerváltásra.”

Érrtékelése szerint az extraprofitadó, a bankadó és a tranzakciós illeték fennmaradásával a korábbi rendszer főpillérei változatlanok maradtak.

Jelasity Radován a lakástámogatás átalakítása és az illetékszabályok módosítása mellett is hiányolja az alapvető szemléletváltást. Nemcsak a bankokat terhelő elvonásokat kifogásolta, hanem azt is, hogy az egyes ágazatokra – például a kereskedelemre és az energetikára – eltérő különterhek jutnak. Ezt nem tartja átlátható rendszernek, és változtatást sürgetett a bankszektorhoz való viszonyban.

A Pénzügyminisztériummal folyamatosan tárgyalnak, de a benyújtott 2027-es költségvetés mellett inkább 2028–2029-től remél érdemi fordulatot. Ezt fokozatos folyamatként képzeli el. Szerinte az euró bevezetése tovább nehezítené a tranzakciós illeték fenntartásának indoklását, mert közös pénznem mellett könnyebb lenne külföldre vinni a pénzügyek intézését. Bízik benne, hogy a jelzett terheket nem az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokban megfelelés generálja, szerinte elsősorban a növekedésnek, az átláthatóságnak és a befektetői bizalom erősítésének kellene indokolnia.

Harmati László reálisnak nevezte a piaci finanszírozás súlyának növekedését. Az új jelzáloghitel-folyósításokon belül a piaci hitelek aránya az idei 23 százalékról jövőre mintegy 45 százalékra emelkedhet, a Wekerle Plusz konstrukcióié összesen 43-45 százalék lehet. Ez átrendeződést jelentene egy kisebb összforgalmú piacon.

A visszaesést Harmati László a használt lakások támogatott hitelének magasabb kamatával és szigorúbb feltételeivel is magyarázta. A felújítási hitel később indul, és a munkálatok előkészítése is időigényes, ezért nem pótolja azonnal a kieső keresletet. A jövő évi jelzáloghitel-folyósításokból optimista esetben 8-10, óvatosabb becsléssel 6-8 százalékot képviselhet; a Wekerle Plusz felújításon kívüli része 35-37 százalékot. A bizonytalanságot az elszámolható munkálatok még nem végleges köre is növeli, a társasházi konstrukcióról pedig nem vállalt érdemi előrejelzést.A gyengébb keresletből ugyanakkor nem következik automatikusan általános áresés. Harmati László szerint a hazai tapasztalat inkább az, hogy az eladók tartják az áraikat, és a forgalom fagy be. Az alkalmazkodás nehezebb szakaszát az első fél évre várja.

Az amerikai választások piaci következményeiről Jelasity Radován még korainak tartotta a jóslást. Az Erste kilátásairól viszont határozottabb volt: várakozása szerint a szektorhoz képesti kedvezőbb teljesítmény az év végéig fennmarad

.(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Nagy Tamás / Index)

Magyar Nemzet