A programok közül a „Kiterjedt tudás és kiterjesztett felzárkózási esélyek” című projekt nyitórendezvényét tartották. Grőber Attila, Pápa polgármestere hangsúlyozta: a három program ugyan különálló projekt, mégis egységes rendszerként kell tekinteni rájuk.

- Nekünk alapvetően egy rendszerszintű gondolkodást kell képviselnünk, ezt kell végrehajtanunk úgy, hogy minden egyes lépésünket a város lakói és a felzárkóztatási programban résztvevők egyaránt értsék, magukévá tegyék és azonosuljanak vele - fogalmazott a polgármester. A három projekt közös gondolatát Szent Ágoston több mint 1600 éves mondatával foglalta össze: „Nem a falak, hanem a lelkek tesznek egy várost várossá.” Grőber Attila szerint Pápa történelmében mindig fontos szerepet játszott a sokszínűség, a befogadás, valamint a tanulás és a tudás értéke. Ezt a szemléletet szeretnék tovább erősíteni a következő években is.

Az első projekt, a „Humánörökség és ifjúságpolitika - Pápa város fejleszthető jövője” 604,8 millió forintos támogatásból valósul meg. Ennek középpontjában a pápai fiatalok állnak. A cél, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok olyan támogatást kapjanak, amely segíti társadalmi felzárkózásukat, tanulmányaikat és későbbi sikeres munkaerőpiaci érvényesülésüket.A második, 259,2 millió forintos projekt a „Kiterjesztett tudás és kiterjesztett felzárkózási esélyek” címet viseli. Ennek keretében a szociális városrehabilitációt és a felzárkóztatási programokat egységben kezelik. A program elsősorban a Rigó lakótelepen élő roma és hátrányos helyzetű emberek élethelyzetének javítását, személyes motivációjuk és aktivitásuk erősítését célozza.

A polgármester szerint a segítség önmagában nem elegendő: az érintettek aktív részvétele és személyes felelősségvállalása is szükséges a sikerhez.- Tudás, szerzett tudás nélkül nincs társadalmi felzárkózás. A felzárkóztatás egy felülről jövő segítség, az egyéni felelősség pedig egy alulról jövő törekvés. Ezek a programok akkor lehetnek sikeresek, ha az érintettek nyitottak az aktivitásra, megvan a motivációjuk, és érzik az életükért, családjukért és közösségükért való felelősségüket - mondta Grőber Attila.

A harmadik projekt az „Élet költözik a falak közé” címet kapta, és 20 millió forintos támogatással valósul meg. Ennek keretében egy felkészített, hátrányos helyzetű család költözhet a Rigó lakótelepről integrált városi lakókörnyezetbe. A program célja, hogy a család megfelelő felkészítést követően képes legyen az önállóbb, tudatosabb életvitelre. A projektek szakmai vezetője Forgács István romaügyi felzárkóztatási szakértő, önkormányzati tanácsadó, helyettese pedig Forstromer Henriett, a pápai családsegítő szolgálat munkatársa.

Forgács István szerint a programok sikerének egyik legfontosabb feltétele a helyben élők együttműködése. Úgy látja, az elmúlt években sok ember munkája és együttműködése kellett ahhoz, hogy a három projekt elindulhasson. A szakember szerint különösen fontos, hogy a segítségnyújtás ne egyoldalú folyamat legyen.- Beszélnünk kell az úgynevezett kétirányú szolidaritásról. Nemcsak annak kell szolidárisnak lennie, aki segítséget ad, hanem annak is, aki a segítséget kapja. Meg kell nézni, hogy ő maga mit tehet azért, hogy kevesebb energia és ráfordítás legyen szükséges ahhoz, hogy őt segítsük - fogalmazott Forgács István.

A szakember kiemelte: a Rigó lakótelepen élők számára olyan lehetőségeket szeretnének biztosítani, amelyekkel saját életükön is változtathatnak. A programban fontos szerepet kap az egészségtudatosság, a gyermekneveléshez szükséges kompetenciák fejlesztése, a munkaerőpiacon használható tudás megszerzése, a rendezett lakókörnyezet kialakítása és az illegális hulladékkal kapcsolatos problémák kezelése. Forgács István szerint különösen fontos, hogy a fiatalok minél tovább bent maradjanak az oktatásban és szakképzésben, hiszen a megszerzett szakma a későbbi önálló élet egyik fontos alapja lehet.

A szakmai vezető hangsúlyozta azt is, hogy a változáshoz a helyi közösségekben is meg kell találni azokat az embereket, akik partnerek tudnak lenni a folyamatban. Szerinte szinte minden hátrányos helyzetű közösségben vannak olyan személyek, akik képesek lehetnek a pozitív változások elindítására. A három program tehát egymásra épül: az egyik elsősorban a fiatalokat, a másik a felnőtteket és a hátrányos helyzetű családokat támogatja, míg a harmadik egy konkrét család integrációját segíti. A város célja, hogy a következő években a támogatások ne csupán pillanatnyi segítséget jelentsenek, hanem hosszú távú, fenntartható változást indítsanak el.

A programok megvalósításához az önkormányzat a helyi civil szervezetek, egyházi közösségek, intézmények és a pápai lakosság együttműködésére is számít.

Forrás/fotó: Pápai Médiacentrum