Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi főmérnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályának vezetője mondott beszédet. A Bakonyerdő Zrt. hat vadászterületen, mintegy 59 ezer hektáron gazdálkodik három megyét - Veszprémet, Győr-Moson-Sopront és Zalát - érintő területen. A sárosfői trófeaszemle egyik fontos célja, hogy az egyes területeken elejtett bikák trófeái egymás mellett legyenek láthatók, így a szakemberek nemcsak a pontszámokat látják, hanem saját szemükkel is össze tudják hasonlítani az eredményeket.

A trófeák bírálatakor többek között az agancsszárak hosszát, az ágak számát és a tömeget is figyelembe veszik, ezekből pedig egy összetett pontszám születik. A trófea ugyanakkor jóval többet jelent egyetlen számnál: a szakemberek szerint egyszerre árulkodik az állat genetikai adottságairól és arról, hogy milyen körülmények között fejlődött. „Az agancs egy extra produktum, amelyre az állatnak alapvetően nincs szüksége az életben maradáshoz. Éppen ezért jól jelzi, hogy az adott egyed milyen genetikai adottságokkal rendelkezik, és milyen hatással volt rá a környezete” - hangzott el a szemlén.

Az idei év egyik legnagyobb kihívását az aszály jelentette. A kevés téli csapadék miatt több vízfolyás és felszíni vízforrás is kiszáradt, ezért a vadgazdálkodóknak a korábbiaktól eltérően a vízpótlással is foglalkozniuk kellett. Itatóhelyeket töltöttek fel, illetve megpróbálták visszatartani a vizet a területeken. A szárazság ellenére a trófeák eredményei nem mutattak olyan jelentős visszaesést, mint amire a szakemberek számítottak. Az idei bőgési szezonban 58, bérvadászatban elejtett bika került terítékre. A trófeák mintegy fele érmes lett: 50 bronz-, 25 ezüst- és 5 aranyérmes trófeát bíráltak el.

A kiállított 106 trófea között több tíz kilogramm feletti agancs is szerepel. A legnagyobb, a Pápai Erdészet területén elejtett bika trófeája 12 kilogramm 13 dekagrammot nyomott, és 222 nemzetközi pontot ért el. A Balatonfüredi Erdészet egyik bikája 11 kilogrammos trófeával 229 pontot kapott.

A szemlén arról is szó esett, hogy a megváltozott környezeti feltételek mellett a vadállomány szabályozása egyre fontosabb feladat. A szakemberek szerint a jelenlegi vadlétszám bizonyos területeken már nagyobb annál, mint amit a megváltozott élőhelyi körülmények tartósan elbírnak. Ugyanakkor a trófeák alapján nem tapasztalható olyan jel, amely arra utalna, hogy a gímszarvas-populáció általános állapota jelentősen romlott volna.

A vadgazdálkodás és a vadászat fogalma ugyanakkor gyakran összemosódik a közbeszédben - hangzott el a rendezvényen. A szakemberek hangsúlyozták: a vadgazdálkodás egy tudatos, hosszú távú szakmai munka, amelynek része az állomány szabályozása, az élőhely kezelése és az állatok életfeltételeinek figyelemmel kísérése. A vadászat ebben az eszköz, nem maga a gazdálkodás.

A szakemberek szerint a közösségi média ugyanakkor egyre erősebben alakítja a vadászatról és az erdőgazdálkodásról kialakuló képet. A sok, gyakran ellenőrizetlen információ miatt könnyen elveszhet a szakmai háttér és a hosszú távú folyamatok ismerete. Éppen ezért tartják fontosnak az olyan szakmai alkalmakat, mint a sárosfői trófeaszemle, ahol az eredményeket nem csupán számok és fényképek alapján, hanem személyesen, egymás mellett lehet értékelni.

A 106 kiállított trófea így nem egyszerűen egy-egy elejtett állat emléke. A szakemberek számára összehasonlítási alapot és visszajelzést jelent arról is, hogyan alakul a különböző élőhelyeken a vadállomány, milyen változásokat hoz az időjárás, és hogyan kell ezekhez alkalmazkodnia a vadgazdálkodásnak.

Forrás: Pápai Médiacentrum