A hivatalos végeredmények szerint a szavazatok 58,54 százalékával újraválasztott államfő, Emmanuel Macron a hagyományok alapján új kormányt fog hamarosan kinevezni, amelynek feladata lesz a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon, illetve az azt megelőző kampányban biztosítani a parlamenti többséget az államfőnek a további kormányzáshoz.    

Hivatalos források szerint azonban az új kormányfő kinevezésére csak május elején kerülhet sor. Az elnök vasárnap este néhány napra visszavonult a Párizshoz közeli Versailles-ban található La Lanterne állami rezidenciára a következő hetek programjának kidolgozására, és az új kormányt érintő konzultációk lefolytatására.    

Emmanuel Macront legkésőbb május 13-án rövid ceremónia keretében ismét beiktatják hivatalába, másnap jár le ugyanis jelenlegi mandátuma. Első külföldi útja várhatóan Berlinbe, majd Brüsszelbe vezet.    

Eközben a 41,46 százalékkal alulmaradt Marine Le Pen is jelezte, hogy a hét hónapig tartó elnökválasztási kampánya után néhány nap pihenésre van szüksége, mielőtt a hétvégén a pártja, a Nemzeti Tömörülés képviselőjelöltjeivel videókonferencián egyeztet a kampánystratégiáról.    

Marine Le Pen egyelőre nem kívánja visszavenni az elnöki tisztséget a pártja élén, amelyet átmenetileg átadott az alelnök Jordan Bardellának. Azt viszont hétfő este a párt bejelentette, hogy Marine Le Pen ismét elindul a nemzetgyűlési választásokon képviselőjelöltként.    

Éric Zemmour publicista, az első választási fordulóban 7 százalékot kapott radikális jobboldali jelölt hétfőn találkozót szorgalmazott Le Pennel a nemzeti erők egyesítése érdekében a közelgő parlamenti választásokra tekintettel, de erre a Nemzeti Tömörülés egyelőre nem adott pozitív választ.    

Emmanuel Macron pártja, a 2016-ban alakult Köztársaság lendületben az öt évvel ezelőtti elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon ugyan megszerezte az abszolút többséget, de azóta sem sikerült meggyökeresednie az országban, s a jelenlegi kormány vezető tisztségeit a jobbközép Köztársaságiaktól érkező politikusok töltik be. Közülük Jean Castex miniszterelnök már korábban jelezte, hogy az elnökválasztás követően a hagyományoknak megfelelően benyújtja lemondását, de utóda személye egyelőre bizonytalan.    

Richard Ferrand, a nemzetgyűlés kormánypárti elnöke és Clément Beaune Európa-ügy államtitkár is úgy vélte hétfőn, hogy az összefogást és az elnök által megjelölt nagy kihívásokat, nevezetesen, a környezetvédelmet is megtestesítő személyiségre van szükség az új kormány élén. A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve, mindketten technokrata politikusok, de a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett Bruno Le Maire gazdasági és Gérald Darmanin belügyminiszter is esélyes lehet sajtóértesülések szerint a kormányfői posztra.    

Miközben az elnökválasztás harmadik fordulójának is tekinthető nemzetgyűlési választásokon az elnöki pártnak minél nagyobb támogatottságra lenne szüksége a biztos kormányzáshoz, Macron politikai ellenfelei már jelezték, hogy megpróbálják az elnököt arra kényszeríteni, hogy a nemzetgyűlési választások után ellenzéki miniszterelnököt legyen kénytelen kinevezni. Erre mindenekelőtt az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 22 százalékával harmadik helyen végzett radikális Jean-Luc Mélenchon jelentkezett be.    

Két vasárnap közzétett felmérés is azt jelezte, hogy a franciák többsége nem szeretné, ha az elnöki párt többséget szerezne a nemzetgyűlésben, az Opinionway közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 63, az Ipsos Sopra-Steria cég szerint pedig 56 százalékuk gondolkodik így.    

A hagyományos pártok, a szocialisták és a konzervatívok számára - amelyeknek jelöltjei az elnökválasztáson 5 százalék alatt végeztek - elsősorban a túlélés a tét, illetve az, hogy képviselőjelöltjeiket ne csábítsák el az elnöki vagy a radikális pártok.