Milyen is lehetett volna a főváros, ha a történelem másképp alakul? Az MMAszékházában, a Pesti Vigadóban újonnan nyílt tárlat több mint 170 tervvel, makettel,fotóval és videóval érzékelteti a soha meg nem valósult város vízióját.
A tárlat2024. február 11-ig látogatható.
A MagyarÉpítészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) ekülönleges kiállítással köszönti Budapestet létrejöttének 150. évfordulóját.
Milyen lenne a Duna-korzó magasházakkal? Milyen kupolatervek születtek a budai királyipalotához? Hogy mutatna egy francia felhőkarcoló a Budapest Sportcsarnok oldalában?Milyennek képzelték a fővárosi metrót az ötvenes években? Hogy nézne ki a világlegnagyobb zsinagógája az Újlipótvárosban?
A Sosemvolt Budapest – Tervek, álmok, víziók a főváros építészetének 150 évéből címűkiállítás szélesre nyitja az építészeti fantázia kapuját: a legkülönfélébb elképzeléseketmutatja be az elmúlt másfél évszázadból, fotók, eredeti tervek, reprodukciók és maketteksegítségével. A közös nevező, hogy mindegyik a magyar fővárosba készült és mindegyik„papíron maradt.” Mégsem tekinthetőek haszontalannak: pontosan érzékeltetik saját koruktársadalmi, kulturális és gazdasági adottságait, politikai lehetőségeit és építészeti minőségét.
„A kiállítás egyfajta számvetés is a MÉM MDK gyűjteményéről” – összegez dr. AlmássyKornél, a MÉM MDK igazgatója. – „Fenntartónk, a Magyar Művészeti Akadémia által idénkiírt építészeti tervpályázattal párhuzamosan fontosnak láttuk, hogy jobban érzékelhetővétegyük a múzeumban őrzött tárgyak sokszínűségét. A tárlat rámutat arra, hogy az építészetmessze több, mint műszaki rajzok: olyan alkotómunka, amely a társadalom működésénekminden területével szoros összefüggésben zajlik.” – tette hozzá az intézményvezető.
„A városok keletkezése, fejlődése spontán folyamat. Az építési tevékenységekserkentéséhez, vagy időnként mérsékléséhez, tereléséhez tudatos beavatkozásra isszükség van: ezt nevezzük városfejlesztésnek” – jelentette ki Erő Zoltán, Budapestfőépítésze a tárlat megnyitóján tartott beszédében. Véleménye szerint „a meg nem valósulttervek csoportjából az idealisztikus, már-már utópisztikus tervekre is oda kell figyelni, mertezekben rejlik a jövő kihívása.”
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országosfőépítész a főváros aktuális problémáira, az elhanyagolt, kihasználatlan ipari, és műemlékiépületekre, a zöld területek növelésének szükségességére hívta fel a figyelmet a kiállításmegnyitóján, valamint elmondta: „Arra, hogy a magyar építészet története még annál isgazdagabbés változatosabb, mint amit magunk körül látunk, e kiállítás a bizonyíték, és etörténetnek részét képezik az el nem fogadott tervek és víziók is.”
Turi Attila, az MMA elnöke, Kossuth- és Ybl-díjas építész a Parlament épületét hozta felpéldaként az idea, az erőteljes koncepció kiemelt szerepének érzékeltetésére. Mintelmondta, az Országház építése idején egyszerre fejezett ki tiszteletet az angolparlamentális rendszer, és a magyar történelem kiemelkedő gazdasági és kulturálisévszázadai iránt, kupolája ugyanakkor szakrális előképeket idéz fel. Az elnök MakoveczImre, az MMA alapítója szavait idézte: „Bennem a megtörtént és ami megtörténhetett volnaegyütt adják a jelenvalót. (...) Látnunk kell, hogy a meglett és a meg nem lett egy-ugyanazonlét két változata, mely mindig újrateremtődik.”„A kiállítás érdekes lehetőséget kínál arra, hogy képzeletünkben mind urbanisták legyünk, éseljátsszunk kissé a város átépítésének gondolatával” – zárta beszédét az MMA elnöke.A kiállításon látható anyaghoz Kovács Dániel kurátor és a MÉM MDK munkatársaialapvetően az intézmény saját gyűjteményéből válogattak, így olyan rég látott„közönségkedvencekkel” találkozhatunk eredetiben, mint Gregersen Hugó két világháborúközötti felhőkarcoló-tervei vagy Tálos Gyula utópisztikus városvíziói. Igazi érdekességekkerülnek elő az intézményt az elmúlt években gazdagító anyagok közül is, például NagyTamás hagyatékából vagy a Magyar Pétertől ajándékba kapott rajzos anyagból. Amagántulajdonból kölcsönzött műtárgyak között is ritkán látott darabok szerepelnek: IstvánffyMária 1972-es „mozgó pályaudvar” terve a Kelenföldre, amelyet utoljára negyven évelehetett látni, vagy Zalotay Elemér legnagyobb, öt méter hosszúságú pauszrajza a híres Szalagházhoz.
A tárlat installációját a Focus Design & Development tervezte, a fenntarthatóság elvét szemelőtt tartva. Az installáció a MÉM MDK tavalyi, a 150 éves műemlékvédelmiintézményrendszert köszöntő kiállításához kidolgozott, moduláris rendszer újrahasznosítása.Ehhez kiegészítésként egy soha meg nem épült fővárosi felhőkarcoló kilátószintjébőltekinthetünk rá a „sosemvolt Budapestre”.
A kiállítás 2023. november 16. és 2024. február 11. között látogatható a Pesti Vigadóban.
A Sosemvolt Budapesthez kapcsolódó programok:
2023. nov. 23. Cs 16h Szubjektív tárlatvezetés Erő Zoltán budapesti főépítésszel
2023. nov. 26. V 16h Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése (angol nyelven)
2023. dec. 3. V 16h Szubjektív tárlatvezetés Lánszki Regő országos főépítésszel
2023. dec. 14. Cs 15h Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése
2024. jan. 7. V 16h Szubjektív tárlatvezetés Ritoók Pál építészettörténésszel
2024. jan. 14. V 16h Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése (angol nyelven)
2024. jan. 21. V 16h Szubjektív tárlatvezetés Török Andrással, a Budapest Könyvszerzőjével
2024. jan. 28. V 15h Szubjektív tárlatvezetés Bartha Dorkával, az énbudapestem.hufőszerkesztőjével
2024. feb. 4. V 15h Szubjektív tárlatvezetés Somogyi Krisztina környezetpszichológus-szakíróval
2024. feb. 11. V 16h Finisszázs – ismeretterjesztő előadások a Sosemvolt Budapestről
2024. feb. 11. V 17:30 Kovács Dániel kurátor tárlatvezetése
A tárlat2024. február 11-ig látogatható.
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia
