Bár a hazai internetezők jelentős része otthonosan mozog a közösségi médiában, komoly hiányosságok mutatkoznak a hírek ellenőrzésében, a médiatartalmak forráskritikájában és a médiarendszer működésének ismeretében – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából.

A tanulmány alapján a megkérdezettek több mint 70 százaléka magabiztosan kezeli közösségimédia-fiókjait, beállításait és tisztában van azzal is, kik láthatják a megosztott tartalmait. A fiatalabb korosztály különösen jártas az online felületek használatában, ám ez nem jár automatikusan együtt a kritikus információfeldolgozás képességével.

A válaszadók 40 százaléka bevallottan nem ellenőrzi a közösségi médiában olvasott hírek valóságtartalmát, és minden második ember csak a saját véleményét tükröző tartalmakkal találkozik. Ez a véleménybuborék-jelenség jelentős kitettséget jelent az álhírekkel és a manipulált tartalmakkal szemben.

A mesterséges intelligencia (MI) használata ugyanakkor egyre elterjedtebb: a fiatal felnőttek közel 60 százaléka, a diplomások fele használ valamilyen MI-alapú alkalmazást. Pozitív fejlemény, hogy a felhasználók többsége ellenőrzi az MI által közölt információkat, és alapvetően megbízhatónak is tartja azokat.

A médiatudatosság szintje azonban más területeken is hagy kívánnivalót maga után: a válaszadók harmada például nem tudta, hogy a kereskedelmi csatornák főként reklámbevételekből élnek, és sokan nincsenek tisztában a közszolgálati média állami finanszírozásával sem. A tanulmány szerint ez a tudáshiány akadályozza annak felismerését, hogyan befolyásolhatja egy médium gazdasági háttere annak tartalmi irányait.

Az adatvédelem terén valamivel jobb a helyzet: tízből nyolcan tudják, hogy a közösségi oldalak adatokat gyűjtenek róluk, ugyanakkor az idősebbek e téren még jelentős lemaradásban vannak.

A kutatás egyértelmű következtetése szerint a felhasználók önértékelése és valós tudatossága között jelentős eltérés mutatkozik. A digitális térben való magabiztos jelenlét nem feltétlenül jelent valós médiaismeretet vagy információs biztonságot. Az NMHH ezért a kritikus gondolkodás, a forrásellenőrzés és az adatvédelem fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A teljes kutatási jelentés elérhető a hatóság hivatalos honlapján.

Forrás:  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)