A Pesti Vigadó kamaratárlata a 2022–2023. évben az MMA Képzőművészeti TagozataMűvészeti ösztöndíjában részesített Bukta Norbert, Gaál Tamás, Katona Zoltán, KoprivaAttila képzőművészek, a köztestület 2022. évi Életút díjával kitüntetett Bardócz Lajos ésSzkok Iván képzőművészek, továbbá Antik Sándor és Sulyok Gabriella képzőművészek, azMMA Képzőművészeti Tagozat 2022. évi díjazottjainak munkáit mutatja be.

Az augusztus 30-án tartott megnyitón Sfefanovits Péter Képzőművész, az MMAKépzőművészeti Tagozatának vezetője áttekintette a tagozati díjak történetét, és beszélt akiválasztás demokratikus menetéről. Szabó Noémi művészettörténész, kurátor elmondta: enyolc nagyon különböző karakterű alkotót a szemlélődésre, kontemplációra való képességköti össze. A tudomány mindenhatóságába vetett hit korszakában ezek az alkotások atranszcendenciára való nyitottságra irányítják a figyelmet. A válogatás szempontjainál döntőfontosságú volt, hogy a látogató a teljes életművekről is benyomást szerezzen.

Az erdélyi származású Bardócz Lajos közel hat évtizedes alkotótevékenységének ívét ametaforák konzekvens használata rajzolja meg. Művészetének középpontjában az emberilétezés szabadságának illetve e szabadság korlátainak vizsgálta áll, amely nemvonatkoztatható el identitásától, erdélyi magyarságától.

Szkok Iván életművének főbb állomásait emblematikus művei képviselik a kiállításon. Azalkotások híven reprezentálják a művész „dionüszoszi” szemléletét, amely a nőt, az anyát,mint életet adó ősi princípiumot helyezi az életmű fókuszába.

Sulyok Gabriella hat évtizedet felölelő művészeti pályája nem a nagy stiláris fordulatokról,hanem a rezdülésszerű elmozdulásokról szól. Különleges, szeizmografikai alkotásai az időváltozatlanságát ragadják meg.

Bizonyos életutak nem nélkülözik a nagyszabású fordulatokat. Igaz ez a Kolozsváron élőAntik Sándorra, aki a szociografikus munkák után a rendszerváltást követően kezdettönmagára reflektáló alkotásokat készíteni, a kiállítás a művész mindkét korszakátreprezentálja.

Katona Zoltán organikus eredetű, de nonfiguratív formavilágú festményeket alkotott, az 1990-es évek második felében a korábbi forrongó, az őskáosz állandó átalakulásában lévő anyagátegyre inkább strukturálta. A kiállításon szereplő három alkotása a látomások világába vezet.

Gaál Tamás már korábban is alkalmazott nem hagyományos szobrászi anyagokat,horgonyzott fémlemezt, kerámiacsempét, valamint populáris kultúrából származó tárgyakat.Szobrászata a 2010-es évektől egyre gyakrabban merít a banális élettapasztalatokból, melyetabszurd szemlélettel vizsgál és dolgoz fel hálószerű konstrukcióra lecsupaszított, indusztriálishangulatú plasztikáin. Hajazat című sorozatának fókuszában az emberi hajviselet és annakkülönböző jelentésrétegei állnak.

A kárpátaljai Kopriva Attila Park Zóna címet viselő műveinek csoportja a háború elsőfázisához kapcsolódik, amikor a lakhelyüket elhagyni kényszerült menekültek ideiglenesotthonra leltek. Kopriva posztimpresszionista hangulatú, vázlatszerű, ragyogó színhatásokkaldolgozó vázlatai egy derűs világ illúzióját idézik, melyek mély feszültséget teremtenek amögöttük meghúzódó egzisztenciális és sorstragédiákkal. A rémségek feldolgozására teszkísérletet a második, absztrakt képekből álló műcsoport, amely már szubjektívabbszemszögből rezonál az országban zajló háborúra.

Bukta Norbert sajátos formában, korábbi műveiből készített installációval képviselteti magát akiállításon. Az installáció különböző részein a szakralitás különböző szintjei: a kulturális-történeti réteg, az archetipikus, folklorisztikus, valamint a transzcendens, univerzális rétegvégül koherens egységgé alakulnak.

A tárlat megtekinthető 2024. szeptember 29-ig a Pesti Vigadó V. emeletén, minden nap 10:00és 19:00 között.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia